[ Pobierz całość w formacie PDF ]
. �s te, ki vagy? Hogy h�vnak? k�rdezte sz�vdobogva a kis hercegnQ. SzeretQnek h�vnak mondotta az idegen. SzeretQ?.Milyen sz�p neved van.Az idegen lehajolt �s megcsókolta Qt. Mi volt ez? A kis hercegnQ pirulva rezzent �ssze: Hiszen az ajkad most mondta legszebbet, most,mikor nem besz�lt. Csak egy csók volt, amit mondtam. Nem �rtelek.Az �n mes�mben sohasem volt szó ilyesmirQl.Besz�lj, mi h�t a csók? A csók, a szótalan szó: a mondhatatlan megmond�sa felelt az idegen. Szeretem a mondhatatlant, suttogta �nfeledten a kis hercegnQ mondd meg m�g egyszer nekem.�s a hercegnQ ezent�l minden �jjel kisz�k�tt a mes�j�bQl a valós�gba, hogy a SzeretQ szótlan ajk�t besz�lni�rezze az ajk�n.Nap-nap ut�n csak az elsQ kakasszó vetette haza.A virradat hom�ly�ban nem egyszer tal�lkozott a sz�phalav�ny asszonnyal.P is ilyenkor t�rt meg, Q is sietett.Mint az �rnyak surrantak el egym�s mellett �s mialatt afiatal asszony visszalopakodott a h�zba, a kis hercegnQ �szrev�tlen beosont a mesek�nyvbe.Odabenn a k�nyvben idQk�zben csendesen, csendesen sokminden megv�ltozott.A liliom, amelyetreggelenk�nt felemelt a f�ldrQl, szomor�an hervadt.A hq hegedQs a h�rsak alatt egyre halv�nyabb lett.Utóbb m�g a mesek�nyv is megv�ltozott.Titkolódzni kezdett, h�tr�bb ker�lt a polcon a t�bbi k�nyv m�g� �sszel�d lapjai k�z�tt egyre veszedelmesebb, egyre forróbb leveleket bujtatott el.A levelekben rejt�lyes t�zek�gtek, l�ngok csaptak ki belQl�k �s hev�k meg�rintette a kis hercegnQt, mikor elhaladt mellett�k, mikorkalandoz�saira indult a mesk�nyvbQl.Ny�r volt a levelekben, kinn a vil�gban is ny�r volt �s ny�r volt a kis hercegnQ v�r�ben is.Gy�ny�rq ny�r,forró �jtszak�k.Sok �jtszaka mult.Olykor m�r f�ty�r�szett a sz�l a k�m�nyben; sz�raz lomb vergQd�tt az ablak�vegen.Amesek�nyvbe lassan, lassan hqv�s�dQ, k�d�s levelek �rkeztek.A napok r�videbbek lettek, r�videbbek lettek a levelek is.Egyre ritk�bban j�ttek �s egy este, mikor a kis hercegnQ �tnak eredt a k�nyvespolcról, s�rva tal�lta asz�p halav�ny asszonyt �s nem volt t�bb� lev�l a kez�ben.Nem sz�nta meg.A boldogok a napot hordj�k a szem�kben �s sziv�rv�nyt l�tnak m�g a k�nnyekben is.am�sok k�nny�ben.A kis hercegnQ ekkor m�g nem tudta, mik a k�nnyek �s nem tudta, hogy a ny�r elm�lhatvalaha.Pedig az idQ, mely �llva-�lldog�l a mesek�nyvek sz�nes k�pein, kinn a vil�gban sietett, futott, rohant.M�r elvir�goztak a rózs�k.Fenn az �gen nagy ordas fellegeket g�rgetett a sz�l az �jtszak�k andal�tó ez�st�snapja el�.�s mint a mesek�nyvbe rejtett utolsó levelek, olyan hqv�s, k�d�s lett a levegQ.Avar lett a lombból.A hercegnQ f�zott �s f�lt az elhagyatott, s�t�t nagy kertben.Kedvese olyan gyakran, olyan hosszasan v�ratottmag�ra.�s azt�n, ha v�gre m�gis elj�tt, eg�szen lassan j�tt a h�rsfasorban, majdnem olyan lassan, mint a hqhegedQs.A kis hercegnQ nem tudta ezt �szrevenni �s esedezQ szerelemmel tartóztatta a SzeretQt, mikor sietvemenni k�v�nt.Pedig.a kakas m�r r�gen ki�ltott! De a kis hercegnQk sohasem hallj�k meg a kakasszót, ha egy elm�lószerelmet akarnak maguknak visszak�ny�r�gni.Sok� k�ny�rg�tt, sok� k�sett.A kakas m�sodszor ki�ltott �s mire �jból �jtszaka lett, beteljes�lt avar�zslónQ jóslata.A kis hercegnQ sz�rnyen meglakolt.Akit l�gyottra v�rt, az nem j�tt el t�bb�.Remegve j�rta be az Qszi kertet.A sz�lben nyikorogva inogtak a f�k.T�ntorgó fagyos �rnyak k�sztakk�r�l�tte a nedves f�ld felett.�s amint futott, k�s�rtetiesen j�tt el�je a megholt h�rsfasor.Iszonyodva h�tr�lt, de hqs�ges kis hangja az�rt m�g mind�g h�vott valakit, aki nem felelt.K�t kez�be temetteaz arc�t.Mit keres Q itt? �s egyszerre vissza akart volna menek�lni a mes�be.De a mes�be vivQ utat bef�jta a sz�l, eltemette az Qsz.Csakis Valós�g volt k�r�l�tte.�s a f�jdalom, amelyebben a pillanatban a sz�v�be kapott, nem a mes�k, hanem az emberek f�jdalma volt �s nem a mes�k, hanem azemberek k�nnyei futott�k el a szem�t.Ezek a keserq, igazi k�nnyek s�padtra most�k arcocsk�j�t �s a vadf�jdalom, hatty�feh�r ruh�ja alatt, �pp ott a baloldal�n, �sszet�pett valamit.Mire sok t�velyg�s ut�n, virradattal hazavergQd�tt a mesek�nyvbe, a sz�ve felett elszakadt a papiros.Oda tette a kez�t: ne l�ss�k meg a mes�ben.De ettQl kezdve hi�ba s�t�tt a k�pen a nap, hi�ba ny�ltak az�r�krózs�k, hi�ba j�tt a lombos h�rsfasorban a sóv�rgó hegedQs, Q nem tudta t�bb� elfelejteni, hogy t�l ak�nyv�n, a Valós�g orsz�g�ban elhervadtak a vir�gok, elm�lt a tavasz �s elm�lt a ny�r.Vajjon az emberek is elb�jnak-e a mes�j�kben, ha Qsz lesz odakinn? Erre gondolt �s ugyanabban apillanatban egy �tfagyott, hideg kezecske leemelte a polcról a r�gi k�nyvet.A kis hercegnQ fel�gaskodott, hogy l�ssa mi t�rt�nik.�s amint kihajolt az erk�ly k�ny�klQj�n, hirtelenmozdulat�tól �ppen az Q k�p�n�l felny�lott a k�nyv.Ujjacsk�i k�z�tt megingott a hervadt liliom.R�gi bar�tnQje, a sz�p halav�ny asszony �llt elQtte.De nemegyed�l: valaki �llt az oldal�n.Valaki, akit szeretQnek h�vnak t�l a mes�n.A kis hercegnQ remegni kezdett.Av�racska is remegett, a tornyok is, a f�k, a k�k boltozat, m�g a k�nyv is remegett az asszony kez�ben.Majdhogynem �sszedqlt az eg�sz mesebeli mindens�g.A SzeretQ idegen�l pillantott el kicsinyke kedvese felett, szinte �gy, mintha sohasem l�tta volna Qt.Ahalav�ny asszony pedig elQvette az �gQ az elsQ leveleket a k�nyvbQl.Tanuskodni h�vta Qket.H�vta Qket, hogyvele k�ny�r�gjenek. Mind�g szeretni fogsz! Mind�g.Ezt mondtad egyszer, r�gen.A SzeretQ megcsókolta Qt, hogy elhallgattassa �s k�zben m�s asszonyra gondolt.Menni akart, de az�rt �g�rte,hogy visszaj�n.Majd k�sQbb, valamikor, bizonyosan.Hiszen nem szeretett �gy soha senki m�st. Nekem is ezt esk�dte suttogta f�jdalmasan a kis hercegnQ. Engem is elhagyott [ Pobierz całość w formacie PDF ]
zanotowane.pl doc.pisz.pl pdf.pisz.pl milosnikstop.keep.pl
. �s te, ki vagy? Hogy h�vnak? k�rdezte sz�vdobogva a kis hercegnQ. SzeretQnek h�vnak mondotta az idegen. SzeretQ?.Milyen sz�p neved van.Az idegen lehajolt �s megcsókolta Qt. Mi volt ez? A kis hercegnQ pirulva rezzent �ssze: Hiszen az ajkad most mondta legszebbet, most,mikor nem besz�lt. Csak egy csók volt, amit mondtam. Nem �rtelek.Az �n mes�mben sohasem volt szó ilyesmirQl.Besz�lj, mi h�t a csók? A csók, a szótalan szó: a mondhatatlan megmond�sa felelt az idegen. Szeretem a mondhatatlant, suttogta �nfeledten a kis hercegnQ mondd meg m�g egyszer nekem.�s a hercegnQ ezent�l minden �jjel kisz�k�tt a mes�j�bQl a valós�gba, hogy a SzeretQ szótlan ajk�t besz�lni�rezze az ajk�n.Nap-nap ut�n csak az elsQ kakasszó vetette haza.A virradat hom�ly�ban nem egyszer tal�lkozott a sz�phalav�ny asszonnyal.P is ilyenkor t�rt meg, Q is sietett.Mint az �rnyak surrantak el egym�s mellett �s mialatt afiatal asszony visszalopakodott a h�zba, a kis hercegnQ �szrev�tlen beosont a mesek�nyvbe.Odabenn a k�nyvben idQk�zben csendesen, csendesen sokminden megv�ltozott.A liliom, amelyetreggelenk�nt felemelt a f�ldrQl, szomor�an hervadt.A hq hegedQs a h�rsak alatt egyre halv�nyabb lett.Utóbb m�g a mesek�nyv is megv�ltozott.Titkolódzni kezdett, h�tr�bb ker�lt a polcon a t�bbi k�nyv m�g� �sszel�d lapjai k�z�tt egyre veszedelmesebb, egyre forróbb leveleket bujtatott el.A levelekben rejt�lyes t�zek�gtek, l�ngok csaptak ki belQl�k �s hev�k meg�rintette a kis hercegnQt, mikor elhaladt mellett�k, mikorkalandoz�saira indult a mesk�nyvbQl.Ny�r volt a levelekben, kinn a vil�gban is ny�r volt �s ny�r volt a kis hercegnQ v�r�ben is.Gy�ny�rq ny�r,forró �jtszak�k.Sok �jtszaka mult.Olykor m�r f�ty�r�szett a sz�l a k�m�nyben; sz�raz lomb vergQd�tt az ablak�vegen.Amesek�nyvbe lassan, lassan hqv�s�dQ, k�d�s levelek �rkeztek.A napok r�videbbek lettek, r�videbbek lettek a levelek is.Egyre ritk�bban j�ttek �s egy este, mikor a kis hercegnQ �tnak eredt a k�nyvespolcról, s�rva tal�lta asz�p halav�ny asszonyt �s nem volt t�bb� lev�l a kez�ben.Nem sz�nta meg.A boldogok a napot hordj�k a szem�kben �s sziv�rv�nyt l�tnak m�g a k�nnyekben is.am�sok k�nny�ben.A kis hercegnQ ekkor m�g nem tudta, mik a k�nnyek �s nem tudta, hogy a ny�r elm�lhatvalaha.Pedig az idQ, mely �llva-�lldog�l a mesek�nyvek sz�nes k�pein, kinn a vil�gban sietett, futott, rohant.M�r elvir�goztak a rózs�k.Fenn az �gen nagy ordas fellegeket g�rgetett a sz�l az �jtszak�k andal�tó ez�st�snapja el�.�s mint a mesek�nyvbe rejtett utolsó levelek, olyan hqv�s, k�d�s lett a levegQ.Avar lett a lombból.A hercegnQ f�zott �s f�lt az elhagyatott, s�t�t nagy kertben.Kedvese olyan gyakran, olyan hosszasan v�ratottmag�ra.�s azt�n, ha v�gre m�gis elj�tt, eg�szen lassan j�tt a h�rsfasorban, majdnem olyan lassan, mint a hqhegedQs.A kis hercegnQ nem tudta ezt �szrevenni �s esedezQ szerelemmel tartóztatta a SzeretQt, mikor sietvemenni k�v�nt.Pedig.a kakas m�r r�gen ki�ltott! De a kis hercegnQk sohasem hallj�k meg a kakasszót, ha egy elm�lószerelmet akarnak maguknak visszak�ny�r�gni.Sok� k�ny�rg�tt, sok� k�sett.A kakas m�sodszor ki�ltott �s mire �jból �jtszaka lett, beteljes�lt avar�zslónQ jóslata.A kis hercegnQ sz�rnyen meglakolt.Akit l�gyottra v�rt, az nem j�tt el t�bb�.Remegve j�rta be az Qszi kertet.A sz�lben nyikorogva inogtak a f�k.T�ntorgó fagyos �rnyak k�sztakk�r�l�tte a nedves f�ld felett.�s amint futott, k�s�rtetiesen j�tt el�je a megholt h�rsfasor.Iszonyodva h�tr�lt, de hqs�ges kis hangja az�rt m�g mind�g h�vott valakit, aki nem felelt.K�t kez�be temetteaz arc�t.Mit keres Q itt? �s egyszerre vissza akart volna menek�lni a mes�be.De a mes�be vivQ utat bef�jta a sz�l, eltemette az Qsz.Csakis Valós�g volt k�r�l�tte.�s a f�jdalom, amelyebben a pillanatban a sz�v�be kapott, nem a mes�k, hanem az emberek f�jdalma volt �s nem a mes�k, hanem azemberek k�nnyei futott�k el a szem�t.Ezek a keserq, igazi k�nnyek s�padtra most�k arcocsk�j�t �s a vadf�jdalom, hatty�feh�r ruh�ja alatt, �pp ott a baloldal�n, �sszet�pett valamit.Mire sok t�velyg�s ut�n, virradattal hazavergQd�tt a mesek�nyvbe, a sz�ve felett elszakadt a papiros.Oda tette a kez�t: ne l�ss�k meg a mes�ben.De ettQl kezdve hi�ba s�t�tt a k�pen a nap, hi�ba ny�ltak az�r�krózs�k, hi�ba j�tt a lombos h�rsfasorban a sóv�rgó hegedQs, Q nem tudta t�bb� elfelejteni, hogy t�l ak�nyv�n, a Valós�g orsz�g�ban elhervadtak a vir�gok, elm�lt a tavasz �s elm�lt a ny�r.Vajjon az emberek is elb�jnak-e a mes�j�kben, ha Qsz lesz odakinn? Erre gondolt �s ugyanabban apillanatban egy �tfagyott, hideg kezecske leemelte a polcról a r�gi k�nyvet.A kis hercegnQ fel�gaskodott, hogy l�ssa mi t�rt�nik.�s amint kihajolt az erk�ly k�ny�klQj�n, hirtelenmozdulat�tól �ppen az Q k�p�n�l felny�lott a k�nyv.Ujjacsk�i k�z�tt megingott a hervadt liliom.R�gi bar�tnQje, a sz�p halav�ny asszony �llt elQtte.De nemegyed�l: valaki �llt az oldal�n.Valaki, akit szeretQnek h�vnak t�l a mes�n.A kis hercegnQ remegni kezdett.Av�racska is remegett, a tornyok is, a f�k, a k�k boltozat, m�g a k�nyv is remegett az asszony kez�ben.Majdhogynem �sszedqlt az eg�sz mesebeli mindens�g.A SzeretQ idegen�l pillantott el kicsinyke kedvese felett, szinte �gy, mintha sohasem l�tta volna Qt.Ahalav�ny asszony pedig elQvette az �gQ az elsQ leveleket a k�nyvbQl.Tanuskodni h�vta Qket.H�vta Qket, hogyvele k�ny�r�gjenek. Mind�g szeretni fogsz! Mind�g.Ezt mondtad egyszer, r�gen.A SzeretQ megcsókolta Qt, hogy elhallgattassa �s k�zben m�s asszonyra gondolt.Menni akart, de az�rt �g�rte,hogy visszaj�n.Majd k�sQbb, valamikor, bizonyosan.Hiszen nem szeretett �gy soha senki m�st. Nekem is ezt esk�dte suttogta f�jdalmasan a kis hercegnQ. Engem is elhagyott [ Pobierz całość w formacie PDF ]
